Rólunk írták
Karatelaboratórium: a mozdulat mélysége
Interjút terveztem Kertész Ferenc 5. danos karate mesterrel a maglódi karatésokról. Egy oldalt lehetett erre szánni, és most itt ülök tanácstalanul. Egy edzésnyi tapasztalattal, 45 percnyi hanganyaggal és 4 oldalnyi beszélgetéssel… Alább ezért egy vázlatos kivonat következik. Amiben végül már a kérdések sem tűntek fontosnak.
A mi kis szigetünk
shihan Kertész Ferenc (megjelent a maglódi Mi újság 2007 októberi szmában)
Shihan Kertész Ferenc gondolatai családról, közösségről, valódi értékrendekről (“Az élet módja”)
Önvédelem, önismeret, emberség – karate a Junshido dojoban
Veres Mihály, Junshido dojo
Három hónap nem nagy idő. Vagy legalább is attól függ, hogy mivel töltjük ezt az időszakot. Amikor visszagondolok arra a három hónapra, amióta csatlakoztam a Kertész Ferenc sensei vezette Junshido dojohoz, nekem mindenesetre úgy tűnik, hogy gyorsan elszállt. Gyorsan, de tartalmasan.
Nem csak a 20 éveseké a világ
Kiss Judit, Junshido dojo
Gondolatok a Kushido Karate Szövetség 20. születésnapja kapcsán
Sosem késő
Márkus Tamás, Junshido dojo
Fiatal éveimben, sok emberhez hasonlóan, nekem is fontos szerepet kapott a sport az életemben. Közel a 40. évhez, ismét szükségét éreztem a mozgásnak, és az élet úgy hozta, hogy találkoztam a karatéval, ami több ennél.
Két lábbal a földön
Enes Nagy Sándor, Junshido dojo
Másfél évtizede látogattam el először egy karateedzésre, mely itt folyt Maglódon, a régi művelődési házban. A házépítkezésbe belefáradva, kis mértékben bele is rokkanva kerestem a gyógymódot arra, hogy újra le tudjak hajolni, guggolni, megkötni a cipőfűzőmet vagy futva a vonathoz, buszhoz ne fulladjak ki pár méter után.
A mi lányunk
Lejegyezte: a büszke anyuka
Bányász Zsuzsi (6 éves), 2008 augusztusában nagy lelkesedéssel nézte az olimpiai játékokat a tévében. Sorra számolta, hogy hány érmet szereztek a magyarok, és minden nap azt hajtogatta, hogy ő is szeretne érmet nyerni, ő is szeretne sportolni.
Lelked csendjében halld meg hát
Poór Mara (megjelent a maglódi Mi újság 2006 októberi számában)
Interjú sensei Kertész Ferenccel (“Stafétabot”)
Bushido - a szamuráj útja
Szombathelyi Tamás, Junshido dojo
Talán egy páran felkapták a fejüket a címre, amit Eidzsi Josikava: Muszasi című regényéből kölcsönöztem. A szamuráj útját járni XVII. század környéki Japánban megtiszteltetés volt és megtiszteltetés ma is. Sokakban felmerülhet, hogy mi köze a szamurájoknak a mai napi emberekhez? Mi közünk Japánhoz, az ő kultúrájukhoz?
